Friss hírek

2018-10-01
A BUe 2018.októberi alkalmai
bovebben>>>
2018-09-22
Megjelent a BUE Hírlevelének legújabb, 2018/3. száma
bovebben>>>
2018-08-31
A BUE szeptemberi alkalmai
bovebben>>>
2018-08-23
2018.szeptember 15-én Nyitott Templomok Napja a Budapesti Unitárius Egyházközségben
bovebben>>>
2018-07-03
2018 júliusi alkalmaink
bovebben>>>
2018-07-03
Közgyűlési meghívó
bovebben>>>
2018-05-28
2018 júniusi alkalmaink
bovebben>>>
2018-05-23
Dr. Mayer Péter fotókiállításának megnyitója
bovebben>>>
2018-05-18
Megjelent a BUE Hírlevelének legújabb, 2018/2. pünkösdi száma
bovebben>>>
2018-05-10
Nyárköszöntő Istentisztelet Magyarkúton
bovebben>>>


Galériák


Életképek
Erdélyi konfirmandus tábor 2009
Gyerekkarácsony 2008
Konfirmáció 2009
Konfirmáció 2010
Magyarkút 2012
Templomunk
Templomunk külső képei

Aktualitások

Rendezvények/Programok

Miután ezek történtek - Oláh Katalin tárlata

Április 3-án, vasárnap délben - a Szent-Iványi Ilona által tartott istentisztelet után - Beke László művészettörténész nyitotta meg Oláh Katalin szobrászművész Miután ezek történtek című kiállítását a Budapesti Unitárius Galériában (Bp. V. Nagy Ignác utca 2-4.). A kiállítás április végéig látogatható.



Oláh Katalin 1974-ben született Budapesten. Az egyetem évei előtt a Ferenczy István Vízuális Körben, Somogyi Tamás szobrászművésznél, valamint Kun Éva szobrász-kerámikus művész műhelyében szerzett szakmai ismereteket. 1997-ben felvették a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karának RVN-kísérleti szobrász osztályába. Itt három évet végzett, Rétfalvi Sándor szobrászművész vezetése alatt. 2001-től tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta, ahol - Kő Pál szobrászművész osztályában - 2004-ben diplomázott. Kőfaragást Pécsett, Colin Fostertől és diploma után Király Lőrinctől tanult. Az ezredfordulón, a Katt - Az évezred utolsó kattintása című esemény keretében elnyerte a Kieselbach Galéria különdíját. 2002-ben első díjas lett a Képzőművészeti Egyetem vertérem-kurzusán. 2006-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ösztöndíját, illetve 2003 és 2011 között több alkalommal a Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatását.

Oláh Katalin fontosabb kiállításai, szoboravatásai:
Budapest, egyéni kiállítás, Hidegkúti Galéria (2000)
Sopron, XIV. Országos Érem Biennálé, Lábas Ház (2003)
Budapest, Plastica Dreams, kortárs képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok (2003)
Budapest, diploma-kiállítás (MKE), Epres-kert (2004)
Sopron, XV. Országos Érem Biennálé, Lábas Ház (2005)
Budapesti Őszi Fesztivál köztéri szoborkiállítása, Ferenciek tere (2005)
Budapest, Művészeti Szemle, MAOE-ösztöndíjasok kiállítása, Olof Palme Ház (2007)
Zsámbék, Premontrei Szakiskola, Valaki című szobrának avatása (2007)
Békés, XXXV. Alföldi Tárlat, Jantyik Mátyás Múzeum Békési Galériája (2007)
Szombathely, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus meghívásos köztéri szoborpályázatának kiállítása, Városháza (2008)
Pécs, Mecsextrém Park, Pajzs című szobrának felállítása (2009)
Tokaj, Millenniumi Irodalmi Emlékfal, Kazinczy Ferenc emléktáblája (2009)
Angers (Franciaország), 25. Amnesty International Salon, Les Salons Curnonsky (2010)
Budapesti Unitárius Galéria (2011)

Antall István irodalmár, rádiós szerkesztő így összegezte Oláh Katalin eddigi munkásságát: Az igényesség és a belső szigor már a tanulmányt is műalkotásként fogalmaztatta meg vele. Oláh Katalin ráadásul a kezdetektől a látvány költészetét kereste, nem ismert száraz iskolai leckefelmondást, munkáiban az egyszerű ábrázolást minden esetben a gondolati líra tette élettelivé. Nem a kész szobrokhoz fazonírozta történeteit, hanem a mozdulatban, a gesztusban, a jellemben találta meg az egyetemest, azt a drámaiságot, amely elszakítja a köznapiságtól a jelenséget. Plasztikai tájékozódása nem mondható stíluskeresésnek, a felületkezelés, a külsőségek, a hatásos megoldások soha nem érdekelték, alkata tartotta távol a szobrászi teatralitástól. Korszerűségét nem egyszerűen a hagyományok ismerete, hanem a kultúra egészének újraértelmezése mozgatja, ekképpen távol esik tőle minden anakronizmus, dogmaként értelmezhető térbeli konzervativizmus. A szakma egészének ismeretén és tiszteletén belül keresi az összetéveszthetetlent és a sajátosat. Művészi elhivatottságának erkölcsi alapja kikezdhetetlen: a munka és az invenció nem egymást kizáró, de termékeny kettőse, különös sajátja ennek az erőteljes személyiségnek, aki a törékeny nő alakjában mutatja magát nekünk. Pécs és Budapest, Rétfalvi Sándor és Kő Pál a két mester, de élnünk kell a gyanúval: Oláh Katalin legszigorúbb tanára, önmaga. (Forrás: www.art-portal.hu)

A megnyitó képei

Ízelítő Oláh Katalin alkotásaiból

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | ©2007 Budapesti Unitárius Egyházközség